Friss és Szaftos

Egy igazán problémás kölyök | Bőrpofa Kritika

Hollywood továbbra is úgy gondolja, hogy egy-egy sikeres filmet megéri újabb és újabb remake és reboot vagy előzményfilm próbálkozásokkal bombázni. Van értelme, hiszen az emberek a nagy blockbuster nevek hallatán bemennek a moziba és megveszik a jegyet.



A Leatherface című horror nem más mint az eredeti Texasi láncfűrészes előzményfilmje, ami arra hivatott hogy bemutassa hogyan lett egy mentálisan instabil srácból a rettegett láncfűrészes Bőrpofa.

Azok számára akik nem tudnák, a Texasi Láncfűrészes filmek a készítők elmondása szerint valós eseményeken alapulnak, Bőrpofa alapjául pedig az 1906-ban Wisconsin államban született Ed Gein szolgált, aki valójában, legalábbis a rendőri jelentések szerint soha nem használt láncfűrészt.

Beszámolók szerint a történet alapjául szolgáló Ed Gein szorongó, magának való kisgyerek volt, telis-tele furcsa szokásokkal, amelyek közül talán a legfurább az lehetett, amikor a kisgyerek hangosan ok nélkül felnevetett, mintha csak egy láthatatlan barátja vicceset mondott volna neki. A furcsa szokások kialakulásában valszeg szerepet játszott Ed masszív alkoholista apja, és vallási fanatikus anyja is, akik mindenféle barátkozást megtiltottak a fiának, beleértve a szexualitást, és naponta emlékeztették rá fiúkat, hogy egy nő sem fogja őt soha szeretni. A zavaros gyerekkor és példás nevelést követően Ed a családi farmon maradt, 39 éves korára pedig mindkét szülője távozott az élők sorából.

Megszállottan olvasott a kannibalizmusról és a nácikról. Az ezt követő 10 évben Ed a farmon munkálkodott, de hogy valójában mit is csinált, az bő 10 évvel később, egy bizonyos Bernice Worden bolt tulajdonos eltünése kapcsán folytatott nyomozáskor derült ki. A rendőrség a nyomozás folyamán Bernice lefejezett, fáról lógatott holttestén kívül, Ed farmján találtak emberi koponyákból készült szemetest, emberi bőrrel borított széket, valamint nadrágot, maszkos és egy ruhát, amit egy fiatal nő bőréből készítettek.

Annak ellenére, hogy az orvosi szakértők mentálisan beszámíthatónak ítélték, a bíróság többször is felmentette őt, ezért az következő közel 30 évet nem börtönben, hanem különböző állami kórházak idegosztályán töltötte, az 1984-ben bekövetkezett haláláig.

Bár a farmon talált mindenféle groteszt csontvázból és bőrből készített tárgy egy része sírokból származott, Ed-et végül is a bíroság elítélte gyilkosságért, mivel feltehetően több nőt is meggyilkolt 10 éves munkássága alatt. Ezek alapján talán mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a filmek és a valóság között egészen kicsi az átfedés.

Miután ezt tisztáztuk, térjünk vissza a 2017-es Bőrpofa című horrorhoz.

Nos a film nem jó.

A történet bőrpofa családjával kezdődik, akiknél hogy úgy mondjam nem volt szokatlan a beltenyészet, és anyuka előszeretettel párosodott a fiacskáival, ezáltal egy egész sor kis bűnöző torzszülöttet ellett a világra. Ezek aztán problémás kisgyerekként felkeltették a hatóságok figyelmét is, míg nem az állam elvette a retardált anyukátol Jed-et, aki a későbbi bőrpofa lesz.

Ezt követően egy fiatalkorú problémás gyerekeket raktározó létesítményt követünk nyomon, ahol a főorvos, vagy ki a fene, előszeretettel kínozza a fiatalkorú bűnözőket. Persze néhány komolyabb komplikáció után a létesítmény penetrálódik, 4 dilis kölyök megszökik, és magukkal visznek túszként egy fiatal nővért is.

Piros pontot érdemel a film, mivel nem tudjuk hogy a 4 szökevény közül ki lesz valójában bőrpofa, mivel a nevüket megváltoztatta az állami létesítmény a saját védelmük érdekében. Ez a vonal ad egyfajta érdekességet a filmhez, mivel a négy szökevényből három fiú, és mindegyikük meglehetősen problémás, ezért mindannyian elképzelhetőek későbbi bőrpofaként.

A gond ott kezdődik, hogy a szökevények történetét mindenféle lófasz konfliktussal bombázzát szét, míg nem a csoport és az utánuk folytatott hajsza érdektelenségbe fullad, és a végére már nem is igazán érdekli a nézőt, hogy ki is lesz a láncfűrészes gyilkos.

Többek között csalódásra adott okot, hogy bár az egyik legkultikusabb horror karakter eredetfilmjéről van szó, az őt alakító karakter teljesen érdektelen, és igazából jellemtelen is. Amikor a végén lezárnak minden csattanót, csak szétteszed a kezed és nem érted, hogy ebből a katyvaszból hogyan lesz a később képernyőn látható, mindenkit felkockázó láncfűrészes gyilkos, akitől az egész állam retteg.

Maga a film nem lenne rossz, ha nem egy ilyen franchise-ról lenne szó. Egy különálló filmként azt mondaná az ember hogy szar-szar, de azért nézhető, így viszont egy korabeli rendkívül sikeres horrorfilm megcsúfolásának tűnik, ami egyértelműen azt jelzi, hogy a készítők itt nem akartak semmit, csak még egy bőrt lehúzni a Bőrpofáról.

Egyszer persze meg lehet nézni, de aki igazán jó szórakozásra vágyna, az inkább maradjon távol.

Nincsenek megjegyzések