Friss és Szaftos

Mom and Dad Kritika

A napokban dobták a mozikba az Anya és Apa című horrort, ami a trailer és az előzetes információk alapján teljesen elborult történettel rendelkezik, és bár nagy hipe nem előzte meg a filmet, azért mi is kíváncsian vártuk hogy mi lesz belőle.



Apa szerepében Nic Cage hentel, ami egyrészt jó, mert róla azért tudjuk, hogy tud ő színészkedni hogyha nagyon akar, viszont volt már neki néhány iszonytatóan rossz filmje is, mintha csak saját magát akarná büntetni az egész világ szeme előtt, ezért aztán egyre nehezebb a nevével eladni egy filmet.

A történet középpontjában egy kis családot követünk nyomon, anya szerepében a milf korba lépő Selma Blair játszik, a pár gyerekeit pedig Anne Winters és Zackary Arthur alakítja.

A család házatáján látszólag minden rendben van, persze megvannak a súrlódások, Anne Winters karaktere egy kiálhatatlan tini cafka, Zackary pedig egy hiperaktív bajkeverő, sokaknál már ez a két elem is elég lenne arra, hogy a lúrkók nyaka köré tekerjék a ruhaszárító kötelet, de ezeket a szűlőket nem ilyen fából faragták, ők tartják a frontot, gyűrik az életet, egészen addig amíg egy vírus megfertőzi a lakosság gyerekkel rendelkező felnőtt állományát, aminek hatására saját kölykeik életére törnek.

Van néhány kaotikus tömegjelenet, amikor szülők tömegei támadnak a gyerekekre, és az egész kicsit hajaz egy alternatív zombis filmre, aminek hála a film egészen jól tudott velem kokettálni.

Igen, megőrülsz, de a történet működik, és a film teljesen élvezhető. Nicolas Cage valszeg a forgatás alatt levezette az egész életében felgyülemlett feszültséget, mert hatalmas karakter szállított a képernyőre, aki tör-zúz-tép-fűrészel-kalapál-káromkodik, mindezt olyan elmeháborodott tekintettel hogy Patrick Bateman négykézláb mászna vissza édesanyja lába közé félelmében. Mellette jól működik a kicsit visszafogottabb Selma Blair, aki nőies finomsággal hozza a dögös szociopata gyerekgyilkos anyukát, persze kellő pillanatban aztán nála is elgurul a gyógyszer, és egy húskloffolófal próbál rántotthúst csinálni a saját lányából.

A fekete humor nagyon keményen jelen van a filmben, és kell is, mert anélkül a film nem lenne más mint egy újabb kopórsószögnél Nic Cage karrierjének koporsóján, de így teljesen rendben volt.

Persze mindezek mellett, nem egy olyan filmről van szó amit még évekig fogunk emlegetni, a történetben igazából minden előre le van játszva, nincsenek hatalmas fordulatok, és hála az égnek a film nem próbál meg minden szűlő-gyerek gyilkosságot egy-egy morális vagy társadalmi kérdéssé kihegyezni, a film végig megmarad annak aminek lennie is kell, egy rövidke agyatlan törés-zúzásnak, amit nem kell túlgondolni, de közben jókat tudsz rajta nevetni. Egynek elmegy, legalábbis nekünk átjött.

Na és nektek hogy tetszett? Nyugodtan írjátok meg kommentben.

Viszont ha EZ a videó tetszett, akkor el ne felejts nyomni egy lájkot, ha még több ilyet szeretnél látni akkor iratkozz fel, és kövess minket a facebookon is extra tartalmakért.

Nincsenek megjegyzések